- szakács
Nem is tudom hol kezdjem..A héten volt szerencsém részt venni Dávid egyik tanfolyamán.
Amikor haza értem gondoltam megosztok az ismerőseimmel pár képet, s a Facebook azt írta „Mondj valamit ezekről a képekről”.
Hirtelen el is akadtam, mert nem vagyok a nagy szavak embere…
Annyi minden kavargott bennem, s végül csak annyit írtam hogy, „Iszonyatosan jól éreztem magam, rengeteget tanultam, egy élmény volt”
De úgy érzem ez nagyon kevés ahhoz hogy kifejezzem milyen élményekkel tértem haza!
Most megpróbálom összeszedni a gondolataim, leírni, hogy milyen is volt, de igazán csak akkor fogja valaki átérezni amit most leírok, aki saját maga is megtapasztalja, de azért megpróbálom átadni 🙂
Útnak indultam reggel Sopron mellől, nagy izgalommal, enyhe gyomorgörccsel, mindez önbizalomhiánnyal tarkítva… bár meg van a szakács/cukrász végzettségem is (utóbbit még csak hobbi szinten űzöm) de akkor is…
Mindez hamar elmúlt…kedves fogadtatás várt, el is kezdődött a tanfolyam, ittam Dávid szavait, annyira érthetően elmagyaráz mindent, alázatos, végtelen türelmes, mindenki külön kérésére is nagyon figyelt, mit szeretne leginkább elsajátítani a sok minden más mellett is.
Rengeteg tudást, technikát, új ízt, fortélyt, receptet ismerhettem meg, mindezt családias hangulatban!
Imádtam mikor a tanfolyam végén össze állt minden, és elénk tárult az a sok szemet gyönyörködtető isteni finom desszert amit közösen készítettünk! Mert hisz ugyebár „Édesen szép az élet” 😉
Apropó családias hangulat, ehhez hozzájárult Kati néni (Dávid segítője) kedvessége is aki pikk-pakk elmosogatott utánunk, finom üdítővel és kávéval kínált minket,Cecília (Dávid nagyon aranyos kis felesége) aki egyik nap saját maga készített nekünk isteni finom ebédet amit kellemes hangulatban a tanfolyamozó társaimmal és Dáviddal közösen fogyasztottunk el.
Nagyon jól éreztem magam, örülök, hogy vettem a „bátorságot” s jelentkeztem, minden percét élveztem, hisz minden újabb megszerzett tudás csak előre visz!